Pókzolka (Mészáros Zoltán) kemenceépítése

Az alábbi képsorok a Pókzolka (Mészáros Zoltán) kemenceépítését mutatják be. Építéssel kapcsolatos kérdéseket a fórumban lehet megvitatni [link].

A kemenceépítés:

A kemence építését az alap kitűzésével kezdtem. Mérete 200x150 cm. Kb.15 cm vastagságban kiástam a talajt és bezsaluztam.
A zsalut úgy rögzítettem, hogy felső élei vízszintesen legyenek. Így könnyebb volt a beton lehúzása. Két barátom segített a betonozásnál. 1 m3 sóder és 4 zsák cement fogyott el.

Egy hét elteltével kezdtem meg a falazást. Egyedül csináltam, úgyhogy lassan haladt. Először is 400 db kisméretű téglát vettem, hagyományos falazóhabarcsba raktam (homok, mész, cement) és kb. 70 cm magasságig felfalaztam. Az alsó négy sort keresztben (20 cm vastag) utána hosszában.

Néhány nap száradás után a közepét kitöltöttem sittes homokkal, és alaposan tömörítettem. Ezután következett az üvegek beszerzése. Az üvegre a sütőtér alján van szükség, hogy sokáig tartsa a hőt. Két fél utánfutó üveget sikerült összeszedni. Mindenféle üveg jó, a befőttestől a sörösig. A helyszínen törtük össze, beöltözve szemüvegben és kesztyűben. 15 cm. vastagságban terítettük szét a döngölt homokon.

A közelben volt egy hely, ahonnan agyagot lehetett bányászni. Hoztam néhány vödörrel. Az agyagot sóval és vízzel kevertem össze tejföl sűrűségűre. A sütőteret sós agyagba rakott kisméretű téglákból alakítottam ki, és lerakás után szintén agyaggal fugáztam a téglák közötti réseket.

Amíg száradt, otthon elkészítettem a ramonádot a boltív kialakításához. Deszkákból alakítottam ki, és dekopírfűrésszel vágtam le a felesleges részeket. Ennek sugara 45 cm.-es. Következő lépés még 600 db tégla vásárlása volt. Ezen kívül még agyagot is kellett szereznem. Egy elbontott vertfalú ház falából termeltem ki, gondoltam, ha 50 évig jó volt háznak, akkor nekem is megteszi.
A ramonádot beállítottam függőlegesre és kiékeltem. Az első sor olyan jól sikerült, hogy magam is meglepődtem. Csak a legfelső téglát kellett befaragni. Egy kicsit tartottam az agyagtól, mert még nem dolgoztam vele, de nagyon jól ment. A ramonádra ütöttem egy szöget a középpontba, és egy zsineget erősítettem rá. Ezzel pontosan be lehetett állítani a téglákat sugárirányba. Én a téglák közé nem tettem cserépdarabokat, csak törekes agyagot. Az első nap három ilyen ívet tudtam készíteni. A teljes boltív három napomba került.

A kemence hátsó falának a lezárását keresztben elhelyezett téglákkal oldottam meg. A második sor közepén egy téglát kivehetőre hagytam, hogy a későbbiek folyamán az égéslevegőt szabályozni tudjam. A hátsó fal és a boltív találkozásánál elég sokat kellett faragni a téglákból.

A kemenceajtó kialakítása következett. A www.pangea.hu oldalon közölt méreteket alkalmaztam.
Először is a szögvaskereteket készítettem el. Hegesztettem rá laposvasból füleket a rögzítéshez. A külső ajtó 3 mm vastag vaslemezből készült, körben, keresztben és hosszában 30x3 mm-es laposvasmerevítéssel. Kettő db. diópánt a zsanér. A belső ajtó (tévő) csak egy 3 mm. vastag vaslemez egy fogantyúval. A keretre csak fel kell akasztani. Az ajtókereteket függőbe és vízbe állítottam, és elkezdtem a kémény falazását. A téglákat itt is agyaggal raktam egészen a boltív felső részéig. A kémény további része már hagyományos cementhabarccsal készült.

A kemence búbját csirkehálóval rabicoltam, és zsákos vakolóhabarccsal, öcsém segítségével bevakoltuk. Száradás után nem mésszel, hanem fehér diszperziós homlokzatfestékkel kentem le. Egy réteg is tökéletesen fed. A kéményre vaslemezből és laposvasból készítettem esővédőt, amit az ajtókkal együtt hőálló fekete festékkel fújtam le. Ekkor már jócskán októbert mutatott a naptár.

Fokozatosan kiszárítottam kis tüzekkel, míg eljött a nagy nap. Az első igazi begyújtás. Az eredmény igen bíztató volt. Télére letakartam fóliával.

Következő év tavaszán kezdtünk hozzá a tetőhöz. A négy tartóoszlop, mely 8x8 cm-es fenyőgerenda, alsó részét bekentük bitumennel. Gödröket ástunk és bebetonoztuk. A talajon összeállítottuk a szarufákból és a fogópárokból álló fedélszékeket. Összesen hármat. Azután csavarokkal rögzítettük a talpszelemenekhez. Bramac léceket vettünk, és dupla sűrűséggel felszögeltük. A palák megvoltak, azokat palaszegekkel erősítettük a lécekre. A gerincre Lindab lemezt csavaroztunk. Felkerültek még az orom- és madárdeszkák. A farészeket lazúrral kezeltük.

Legyárttattam egy bimetallos hőmérőt, mely 0-400C-ig mér, és 50 cm benyúlója van. Az ajtótól balra befalaztam egy ˝”-os karmantyút a hőmérőnek. Ezzel elkészült a művünk.

Ha most kezdeném mindenképpen kisebbre méretezném a sütőteret. Az aljába valahogyan kiképeznék tüzelőanyag tárolására alkalmas teret. A kéményt magasabbra építeném, (valószínű, hogy építem is) és a kéménylezáró lemezt is le fogom cserélni :)

Pókzolka (Mészáros Zoltán)

A képek itt találhatóak, kis képekre kattintva nagyobb méretben jelenik meg.


davida.robert@freemail.hu